Gyógynövények - Orvosi pemetefű - Marrubium vulgare

Az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Az útszéleken gyakori, évelő, lágy szárú pemetefű a Földközi-tenger vidékén őshonos, de a hűvös éghajlathoz is alkalmazkodott. 30–60 cm magas, négyszögletes, felálló szára kívül gyapjas-molyhos tapintású; keresztben átellenes leveleinek széle csipkés-fűrészes. Gömbös örvöt alkotó virágai a felső levelek hónaljában ülnek. Termése világosbarna színű, sima felületű makkocska.

Gyógyászati alkalmazása elsősorban tradícionális használata során nyert tapasztalatokon alapul.

Az orvosi pemetefű keserű erősítőszer étvágytalanság vagy kisebb emésztési zavarok esetén, hatása a keserűanyag-tartalmával függ össze. Makacs köhögés és légúti gyulladások kezelésében szintén alkalmazzák. A virágos hajtásvégeket epehajtóként javasolják az epekiválasztás zavarai esetén. Külsőleg a pemetefű a fekélyek, a gennyes vagy rosszul gyógyuló sebek, bőrkiütések kezelésére alkalmas.

Keserűanyagainak, elsősorban a marrubiinnek köszönhetően az orvosi pemetefű segíti az emésztést, és általános étvágy-, illetve anyagcsere-fokozó. A növény virágos hajtásvégeinek köptető hatása van, valamint serkenti a hörgőkben lévő váladék elfolyósítását. A légutakban gyulladáscsökkentő hatású, enyhíti a légcsőhurut tüneteit. A marrubiinsav az epekiválasztást is elősegíti.

A keserű gyógynövényt a mindennapokban cukorka és szirup formájában használták. Magyarországi „nagykövete” Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész, a pemetefű cukorka megalkotója volt.

Mind ezidáig semmilyen mérgező hatása nem ismert az előírt adagok betartása esetén. A drog nagy adagjának alkalmazása hashajtó, a menstruációs ciklust megváltoztató és abortív hatását figyelték meg, emiatt a várandóság és a szoptatás ideje alatt alkalmazása nem javasolt. Extrém nagy adagban aritmiát okozhat.

Forrás: wikipedia

Foto: Franz Eugen Köhler, Köhler's Medizinal-Pflanzen